Nehézségek mutatkoztak a protológia[1] és az eszkatológia[2] kérdésében is. Milyen értelemben lehet a léleknek „Istenlátása” mielőtt testet öltött volna? És hogyan látja Ön az új pünkösd helyét az üdvösség történetében a parúziával[3] és a holtak feltámadásával kapcsolatban?

Protológia: Nem hiszek a reinkarnáció semmilyen formájában sem. Ellenkezőleg, írásaim a reinkarnáció és a New Age ellen beszélnek: „A Sátán tanai azt tanítják, hogy higgyetek a lélekvándorlásban, pedig nincs lélekvándorlás. Gyermekem, ők a vallás külső látszatát keltik, de elvetik belső erejét, a Szentlelket és a Szentáldozást.” (1992. április 19.).Az a rész, amelyre Ön utal, talán a következő lehet:

E rész nyelvezete költői és misztikus. A fentiek semmiképpen sem vonatkoznak a lélek preegzisztenciájára. Inkább arra, hogy Isten miként áld meg és szeret minden lelket teremtésétől kezdve. Én hiszem, hogy Isten minket saját képére teremtett, lelkünk mélyére tette pecsétjét, és emiatt él az emberekben természetes vágyakozás Teremtőjük után, amit csak Ő tud kielégíteni, ahogy Szent Ágoston mondja: „A lélek Isten számára van teremtve, nem pihenhet meg mindaddig, míg Istenben meg nem pihen.” E mondaton keresztül próbáltam meg kifejezni azt a fontos dolgot, hogy Isten képét fogantatásunktól kezdve hordozzuk lényünk belsejében.

Eszkatológia: Azt mondják rólam, hogy a millenarizmus[4] rossz változatát támogatom, új rendet akarok kialakítani, egy anyagi „Új Eget és Új Földet” Krisztus második eljövetele előtt. Ez nem igaz, és az üzenetekben sem található sehol sem. Tudatában vagyok annak, hogy a katolikus egyház elítéli az ilyen fajta millenarizmust, ahogy a Katolikus Egyház Katekizmusa írja:

Az Igaz Élet Istenben üzenetekben sokszor szerepelnek ilyen kifejezések: „Új Ég és Új Föld”, valamint a „Második Pünkösd” vagy esetenként az „Új Pünkösd”, de ezeket jelképes értelemben kell felfogni, nem pedig úgy, hogy még Krisztus második eljövetele előtt megvalósulna egy második gazdasági rend. E szavak azt a nagy reményt fejezik ki, hogy Krisztus bensőnkben fog megújítani minket a Szentlélek erejében. A hit újjáéledésére és az Egyház megújulására vágyunk. És a gyümölcs, amit ettől a megújulástól remélünk, az Krisztus megosztott Teste sebének gyógyulása. Már XXIII. János pápa is előre látott ilyen megújulást, amikor a Második Pünkösdért imádkozott: „Ó, isteni Lélek… újítsd meg napjainkban a második pünkösd csodáit!” És II. János Pál is használta különböző esetekben e kifejezést, mint például Joseph Chalmers atyának, a „Kármel hegyi Boldogságos Szűz Mária testvérei” szerzetesrend prior generálisának írt levelében 2001. szeptember 8-án: „[…] az isteni kegyelem bőségéért imádkozom az Ön számára. Szálljon le Önre a Szentlélek mint egy második pünkösd, és világosítsa meg Önt, hogy felismerje irgalmas mennyei Atyánk akaratát! Így lesz Ön képes a férfiakhoz és a nőkhöz olyan formában szólni, ami számukra érthető és hatékony.” (Acts 2:1-13)

Az én írásaim is hasonló jelképes nyelven beszélnek a hit feléledéséről, hogy az Úr felállíthassa trónját és felépíthesse országát a mi lelkünkben: „Jöjjetek és értsétek meg! Akkor jön el az Új Ég és az Új Föld, amikor elhelyezem bennetek Trónomat, mert ingyen fogok vizet adni az élet forrásából mindenkinek, aki szomjazik.” (1995. április 3., vö. Jel 21,6).

Azt hiszem, a megígért megújulás már elkezdődött, és csak kegyelemből van felettünk Isten Irgalma, hogy az egész emberiségre kiárassza Lelkét, mint azelőtt még sohasem a történelem folyamán, és Lelke folytonosan növekedni fog, ahogy a kegyelem napsugaraként ránk ragyog napjainkban, hogy meggyógyítson minket.

Az Úr megtisztelt azzal, hogy megmutatta nekem, milyen állapotban van napjainkban a keresztények hite. Siralmas állapotban, ez a legkevesebb, amit mondhatok róla. Sok üzenet írja le szomorúan a hitehagyást, ami rátelepedett a keresztény világra. Az Úr azonban reményt nyújt nekünk, elmondja, hogy lesz (és van is) megújulás, átváltozás és újjáéledés a Szentlélek segítségével. A Szentlélek kegyelme szomjúságot kelt Isten után. Íme, néhány részlet: „Szentlelkem kiemel benneteket nagy hitehagyásotokból, hogy egybekeljen veletek. Lehullik rólatok korszakotok nyomorúsága, mert Saját Kezemmel veszem le rólatok halotti lepleteket, hogy menyegzős köntösbe öltöztesselek.” (1990. október 20.). „Meg fogom újítani az egész teremtést, mindannyiatokat meg foglak újítani Szentlelkemmel.” (1991. június 27.).

Írásaim nem beszélnek arról, hogy az Úr mikor vagy milyen mértékben fogja felépíteni országát, amit mindannyian remélünk, és amiért imádkozunk az Úr imájában: „Jöjjön el a te országod!” Azt hiszem, már el is kezdődött bennünk, és növekedése mindig magában foglalja együttműködésünket és jóakaratunkat. Azt hiszem, hogy a megújulás már megindult, lassanként itt lesz, mint a dagály a tengeren, amit senki sem tud megállítani.

Az Új Pünkösd vagy Második Pünkösd megújulásunk reménysége. A Szentlélek kiáradása meg fogja újítani a teremtést. Isten ezt az IÉI üzenetben a Jelenések könyve 21. fejezetéhez hasonlítja: Íme, egy részlet:

Ahogy Ön is bizonyára látja, ez jelképes és költői nyelvezet a megújulás vagy az Új Pünkösd leírására. Folyamatosan magyarázom az embereknek, hogy ne várjanak Istentől rendkívüli eseményeket, mert Isten inkább rejtett módon munkálkodik, bár nyelvezete olykor kifejező és erőteljes. Az Új Pünkösdöt nem úgy kell várni, hogy majd lángok jelennek meg a fejünk felett. Amikor Isten cselekszik, akkor azt oly csendesen, olyan rejtett módon teszi, hogy akik szenzációs eseményeket várnak, észre sem veszik azonnal.